Az életem során az első italom a pohár alján megmaradt, senkinek sem kellő borocska volt. Talán 15 éves lehettem. Majd ahogy teltek az évek, egyre többször fordultam meg olyan társaságban, ahol megkínáltak egy korsó sörrel, egy pohár fröccsel. Természetesen nem utasítottam el, mert akkor nem lettem volna menő. A tizennyolcadik születésnapomon éltem át, vagyis inkább az azt követő napon a másnaposság kínzó fázisait. És akkor, ezek után, hiába szenvedtem, újra és újra megtörtént. Akkor teljesen azt a mondatot támogattam, hogy fiatalság, bolondság.
Elkerültem az egyetemre, és jött a feketeleves. Hétvégi bulik, esti iszogatás. Volt olyan, amikor más este nyolckor nem tudtam magamról, de mindig az volt a mázlim, hogy otthon ébredtem, és a macskajajon kívül semmi bajom nem volt. Egyre többször hagytam ki emiatt az esték miatt a kurzusokat is. Az átlagom ugyan nem romlott le drasztikus módon, mégis érezhető volt, hogy valami nem okés. De mégis lediplomáztam valahogyan. Míg nem találtam meg a szakmámban az álom melót, egy étteremben felszolgálóként kezdtem el dolgozni. Az ottani társaság sem kedvezett a józanságomnak. és egy idő után azt vettem észre, hogy nemcsak sötétedés után veszem a kezembe az alkoholos üvegeket, hanem már a reggelt is egy rövid itallal indítom. A családom próbált észhez téríteni, még egy szakembert is keresett mellém. Sajnos annyira nem tudtam megfogadni a betanult szövegeit, hogy a megbeszélt találkozókat is kihagytam.
Akkor tértem észhez igazán, amikor kirúgtak a munkahelyemről, mert a főnököm észrevette, vagy inkább megérezte a leheletemen a bor mámorító illatát. Azonnal elküldött, sőt meg is szégyenített mindenki előtt. És az akkor barátoknak hitt emberek is elfordultak mellőlem. Észbe kaptam, hogy problémám volt. Segítség kellett, de olyantól, aki igenis képes valódi tapasztalatot nyújtani. Nem kellenek sablonmondatok, légből kapott tanácsok. Olyanokra volt szükségem, akik megértettek és már átélték a helyzetemet. Magam miatt keresgélni kezdtem, és egy idő után szembejött velem a megoldás.
Igen, van olyan segítség az alkoholizmusban szenvedőknek Magyarországon, ahol addiktológiai szakemberek állnak a segítségkérők rendelkezésére. A Családi Felépülési Központ olyan 28 napos felépülési programot kínál, amely során lépésről lépésre lehet elsajátítani a tartós, derűs józanság működtetéséhez szükséges módszereket, eszközöket. Kezdjük is azzal, hogy a szervezet a hazai szakmai gyakorlat alapos ismeretében, több éves előkészítői munka után 2017-ben honosították hazánkban azt a külföldön jól ismert és használt, sikeres Minnesote-modell elvei alapján működő felépülési programot, mely kiscsoportos (négy-hat fős), felépülés-központú, 28 napos bentlakásos, nem mellesleg még komplex rehabilitációs kezelést nyújt a kliensek számára. Egyébként az említett modell 1949 óta eredményesen működik szerte a világban, az Egyesült Államokban pedig a rehabilitációs intézmények 4/5-re ma már kizárólag ez jellemző.
Az Addiktológia a függőségekkel és felépüléssel foglalkozó orvosi szakterület. A legfontosabb területei országunkban az alkoholfogyasztással, drogfogyasztással és a dohányzással foglalkoznak. Mint az tudjuk, a Családi Felépülési Központnál ezen a területen mozgó szakemberek, konzultánsak, adduktológusak segítik a szenvedőket. A felepulok.hu barátságos, színes weboldalán ismerhetik meg ezeket a személeket az érdeklődők egy fotó és egy rövidebb bemutatkozás által. A legtöbbjük felépülő. De mit is jelent ez a szó? Miért van ott a nevek mellett? A honlapon erre is választ kapunk. Mert akik segítenek, ők is függőségben szenvedtek régen. Átéltek és saját bőrükön tapasztaltak. Azért is különleges egy felépülő addiktológiai konzultáns, mert nagyon sok esetben úgy érkeznek az emberek a Családi Felépülési Központhoz, hogy máshol csalódás érte. Például másutt a szakemberek nem értették meg őket. Olyan mintha a páciens csak egy addiktológussal beszélgetne, azonban valójában sokkal többre van szükség. Fontos, hogy a rehabilitációs program során olyan szakemberekkel találkozzanak az emberek, akik tudják, hogy min mennek keresztül, mert maguk is átélték vagy megélték. Ezek miatt ők hiteles tanácsot tudnak adni, megértik a problémákat, segítik feldolgozni a kudarcélményeket és talán, amit ki kell emelni még jobban, meg tudják mutatni a helyes utat. Sokan nem is tudják, hogy egy személyes konzultáció, állapotfelmérés mennyit segíthet valakin, hiszen az első lépés, hogy kialakuljon a megfelelő bizalom. Szintén a honlapon lehet olvasni azt az idézetet, hogy ,,Nyugodj meg: egy alkoholista biztos itt ül a szobában, és az én vagyok.’’ Ez a mondat a konzultációk során egy-egy alkalommal elhangzik, és nagyon sokat is jelent. Nehezebb megnyílni egy olyan embernek, aki a problémát csak a könyvből ismeri. Senkinek nincs oka titkolózni, hiszen ismerik a helyzetet, az ezzel járó érzéseket és mindennapi szituációkat. Nem kell félni a szégyentől, amire számítani lehet, az a megértésen alapuló sorstársi kapcsolat.
A 28 napos programnak nem csak a hossza és megközelítése különleges, hiszen hasonló lefolyású terápia korábban is létezett és működött Magyarországon, viszont azok egyéniek voltak. Ez csoportos. Egyszerre 4-6, hasonló tapasztalattal rendelkező, ugyanabban a betegségben szenvedő ember tudja megosztani történetét a másikkal. Az alkoholizmus a tagadás betegsége, sokan maguknak sem ismerik be, hogy problémájuk lenne. A rendszer viszont azt mutatja, hogy egy olyan közösségben, ahol mindenki ugyanazt a cipőt viseli, sokkal könnyebb megnyílni és őszintén vallani az alkoholbetegségről. Arról nem is beszélve, hogy a négy hét letelte után a Családi Felépülési Központ ingyenes utógondozást kínál klienseinek. Ehhez hozzátartoznak a Felépülő Napok is, amikor az emberek visszatérnek, hogy megosszák tapasztalataikat egymással és az újonnan érkezőkkel. A programot elkezdőknek ez hatalmas motivációt is jelenthet.
Fontos kiemelni, az alkoholizmus betegség, ami gyógyíthatatlan, és az ebben szenvedők életük végig cipelik ezt a terhet. Tünetmentessé teszik, de be kell látni, hogy soha nem lesz ugyanolyan, mint régen. Meg kell tanulni az alkohol nélkül élni. Nem csak az a cél, hogy többé ne igyon az adott illető. El kell sajátítani azokat a technikákat is, amellyel elfogadja a betegségét, és kezelni tudja.
A weboldalon a hozzátartozók is kapnak segítséget. Sőt, nagyon sok múlik rajtuk. Az alkoholizmus nem egy emberes ’’meló’’. Ez egy rendszerbe ágyazott komolya probléma. Hatalmas erőt képviselnek a családtagok. Ők azok, akik elsőnek tenni akarnak a másikért. Ami teljesen rendben van. A szakemberekkel egy beszélgetés során átlátják a valódi szerepeket a hozzátartozók és a beteg is maga. Valódi tapasztalatok elmondásával gazdagodik a család tudása az alkoholizmusról. Meglátják, hogy az eddigi próbálkozások miért fulladtak kudarcba, és mit kell tenni a jövőben, hogy ez ne forduljon elő.
A program eredményei számokban is magukért beszélnek. Eddig több mint 300 kezelt kliens, hat éves utánkövetés alapján 75% feletti hatékonyság, illetve 90% feletti hatékonyság azok között, akik az ingyenes utógondozást igénybe vették.